Antibes a festői, bár rendkívül unalmas dél-franciaországi kisvárosok archetípusa, nyáron felpezsdül az élet a turisták miatt, de a helyiek akkor is vallásos áhítattal tartják be a négy órás sziesztát. Télen pedig egyszerűen semmi se történik, az utolsó bár tizenegykor zár, hiszen a lakosok átlagéletkora nyolcvan év körül lehet, az egész országból ideköltöző gazdag nyugdíjasoknakk köszönhetően, akiknek már csak egyetlen céljuk van az életben: egyenletesen varacskosra süttetni magukat a napon.
Az élet nyugodtan folydogált a medrében, egészen addig, amíg egy szép napon egy az utolsó halászok közül el nem ment tengerisünt fogni, és tengeri herkentyű helyett egy emberi koponyát talált, rajta felirattal: halál a pedofilokra. A koponya egy ötven év körüli ismeretlen férfié volt, mellette még három másik ember csontjai algásodtak, akik közül csak egyet sikerült eddig azonosítani, egy fiatal fiút, aki még 1994-ben tűnt el Párizs mellett. Hogyan és miért kerültek ide? Kik lehetnek a többiek? És végül ki használta magántemetőnek a csodálatos tengerpartot? A rendőrség titokban tartja a pontos helyet, csak annyit árultak el, hogy az elkövető nagyon jól ismerhette a terepet, mert olyan elhagyatott terepet választott, ahonnan az áramlatok nem sodorták ki a partra a tetemeket, nem messze az orosz milliárdos, Abramovics kastélyától. Az emberi maradványok között két férfi és két nő csontjait találták meg, ami a profiler szerint rendkívül ritka, mert a sorozatgyilkosok ugyanolyan típusú áldozatokra specializálódnak. Azt már nem is akarom elképzelni, mit kell tenni egy koponyával, hogy vízálló filccel lehessen rá írni.
Aucun commentaire:
Enregistrer un commentaire